A vadászok számára nem kérdés, hogy a tápláléknak fontos szerepe van kutyájuk számára, hiszen az döntően befolyásolja a kutya egészségét, testfelépítését, fejlődését, erőnlétét. Közismert a jó minőségű állati eredetű fehérjék, zsírok, szénhidrátok, mikro-, makro- elemek, vitaminok jelentősége és szerepe. Sokszor volt már szó az egyes tápanyagok optimális mennyiségéről és egymáshoz viszonyított helyes arányáról is. A kérdés inkább az, hogy a kutya vadászaton nyújtott teljesítményét befolyásolja-e a táplálék? Érdekes vizsgálatot folytattak angol pointerekkel annak érdekében, hogy erre választ kapjanak. (Davenport G, Kelley R, Alton E, Leptine A: Effect of Diet on hunting Performance of English Pointers, Veterinary Therapeutics Vol 2,No1,Winter 2001)
A vizsgálatban résztvevő 23 kutyát véletlenszerűen 2 csoportba osztották és a két csoportot más-más táppal etették a teljes vadászati szezon (november-február) alatt. Ez idő alatt vizsgálták, hogy van-e bármi különbség a két csoport - vadászat során mutatott - teljesítménye között.
A vizsgálat során kétféle tápot etettek, az egyik, egy „standard” táp, amit korábban is etettek az állatokkal, a másik pedig egy jól ismert munkakutya-, un. „performance” táp volt. Mindkét tápot felirat nélküli, kódolt zsákokban szállították a vizsgálathoz.
A kutyákat véletlenszerűen választották az egyik illetve a másik kiképzőhöz, elkerülendő a két ember egyoldalú befolyásoló hatását a kutyák teljesítményére. A kutyákat két hónapig képezték a vizsgálat megkezdése elött. Ezt követően, a szezon alatt, a vadászatok során feljegyezték a vadászat időtartamát, a kutyák teljesítményét, viselkedésüket befolyásoló körülményeket.
Minden résztvevő kutyák tökéletesen egészséges volt a vizsgálat teljes időtartama alatt. A performance táppal etetett kutyák megőrizték testsúlyukat a teljes vadászati szezon alatt, kondíciójuk jobb volt, mint a másik, standard csoporté. A performance csoport vadászaton nyújtott eredménye is jobb volt, mint a standard tápon tartott kutyáké: felkutatott madarak száma a performance csoportban átlagosan:2,49/óra, míg a standard csoportban: 1,55/óra volt.
A vizsgálat eredménye egyértelműen bizonyította, hogy a magas fehérje és zsírtartalmú táppal etetett kutyák teljesítménye és kondíciója a munkavégzés során jobb volt, mint az alacsonyabb fehérje és zsírtartalmú tápon tartott kutyáké. A magas zsírtartalom szükséges a hosszútávú munkavégzéshez. A performance- munkakutya-tápok magasabb zsírtartalmúak, tehát több energiát biztosítanak, kisebb napi adagban is. Hasonlóan fontos a magas emészthetőség.
Régebben feltételezték, hogy a tápok magas zsírtartalma hajlamosít a hőstresszre. Ezt azonban a kutatások nem igazolták, sőt vannak olyan vizsgálati eredmények is, amelyek pontosan azt mutatták ki, hogy az alacsony zsírtartalmú táppal etetett kutyák testhőmérséklete magasabb volt a munkavégzés során, mint a magas zsírtartalmú tápot fogyasztóké, mert a magasabb zsírtartalom segíti a munkavégzést.
A kutyák szaglásának fontos szerepe van a munkavégzés során. Közismert, hogy szaglásuk rendkívül jól fejlett. A kutyák agyában 40-szer több, a szaglással kapcsolatos idegsejt található, mint az emberben. A kutyák szaglóhámja 18-150 cm2, míg az emberé 2-4 cm2. Ezért a kutyák szaglása kb. 10,000 szer érzékenyebb, mint az emberé. Egy kutatás során munkakutyák szaglóképességét (felnőtt Angol szetter) vizsgálták. Megállapították, hogy a telítetlen zsírsavakat tartalmazó táppal etetett kutyák szaglási teljesítménye jobb volt, mint a telített zsírsavakat tartalmazó tápon tartott kutyáké. Ennek oka az lehet, hogy a zsírsavak befolyásolják a sejtfal tulajdonságait, a sejt víztartalmát. A sejt víztartalma, telített zsírsavak hatására csökken, ez rontja a sejt működését. Ezért fontosak a telítetlen zsírsavak a tápban.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a táplálék egyértelműen befolyásolja a vadászkutyák teljesítményét.
Dr.Berkényi Tamás állatorvos
Eukanuba